•Díjlovaglás/Díjugratás•

•••A Díjlovaglás•••
A díjlovas bemutató a ló és lovas közötti tökéletes harmóniát és összhangot mutatja be, tulajdonképpen az idomítás alfája és omegája. Már XIV. Lajos hadseregének kiképzésében sokat adtak arra, hogy a katonák lova egy talpalatnyi helyen is engedelmesen mozogjon, forduljon, robbanékony, mégis nyugodt legyen.
A díjlovaglás célja a ló alkatának, mozgásának és képességeinek harmonikus kifejlesztése. A díjlovagló versenyek a nemzetközileg előírt díjlovagló négyszögben zajlanak, ahová a ló kiképzési fokának megfelelően, meghatározott feladatokat írnak ki.
A díjlovaglás leglátványosabb formája az úgynevezett Zenés Kűr, ahol a zenével összhangban mutatják be csodálatos gyakorlataikat lovaikkal a lovasok.

••• A Díjugratás•••
A díjugratás újkeletű a lovassportok között. Az ugratásban fontos szerepet töltött be a lovasság gyakorlataiban, és a lovas vadászatokon is, a tereptárgyak leküzdése miatt. Az első hivatalos díjugrató versenyt Dublinban tartották 1864-ben, de a díjugratás csak 1912-ben vált olimpiai sportággá. A sportág alapjait Frederico Caprilli fektette le (1868-1907). Az olasz lovas szakember kifejlesztett egy új ülésmódot, amelyben a lovas ugráskor együtt mozog a lóval. Ezt előrehozott ülésnek nevezik.
Díjugrató felszerelés: Van néhány felszerelés és lószerszám, amit speciálisan a díjugratáshoz fejlesztettek ki: Ugrónyereg-ez a típusú nyereg lehetőve teszi, hogy a lovas előrébb legyen a lovon (előrébb helyezze a súlypontját), a kengyelszíjak pedig rövidebbek, mint az általános nyergen. Az ugrónyeregnek általában erőteljesebb a térdtámasza és magasabb a hátsó kápája. Díjugrató pálca-ez rövid és a célnak pont megfelel. A lovas a vállak mellett tartja ugratás közben, ahol nem zavarja a lovat. A pálca hossza nem lehet több mint 75 cm.

Dublinban, 1864-ben rendeztek először nyilvános díjugratóversenyt, melynek célja a vadászlovak alkalmasságának vizsgálata volt. A verseny egy magasugró és egy távolugró versenyszám megrendezéséből állt, s ez jelentette a modern, mai lovassport kezdetét is.
Ma az ugratóversenyek a lovassport egyik leglátványosabb, legnépszerűbb versenyei. Ebben az ágban található a legnagyobb számú versenyző.
A lovasok egymástól eltérő magasságú és szélességű akadályokból álló sorozaton ugratnak át. A cél: a legkevesebb verőhibával a szintidőn belül teljesíteni a pályát.